• ABOSTONTERRIER.HU - minden, amit a boston terrierekről tudni érdemes...

ETETÉSI INFORMÁCIÓK

A kutyák táplálása

Bármit is választunk kedvencünknek az ÖSSZETÉTELT MINDIG FIGYELMESEN OLVASSUK EL, mert ott szokott kiderülni, hogy pl 12% hús, ami ok, de mi vajon mi a többi 88%. Ez TÁPOKRA és KONZERVEKRE is vonatkozik!

from: Recse Mónika

A kutyák etetése a kereskedelmi tápok megjelenése és elterjedése óta nagyon egyszerű feladatnak tűnik, pedig nem az. Sok ismeretre van szükség ahhoz, hogy megfelelő legyen. A kutyák táplálékigényét az életkoruk, az életmódjuk és az egészségi állapotuk szabja meg. Például a kölykök sok tápanyagot, így fehérjét igényelnek a megfelelő fejlődésükhöz, de ugyanez a fehérje adag felnőtt korban az élettartam megrövidüléséhez vezethet, mert túlterheli a veséket, vesebeteg állatok számára pedig rövid távon is nagyon ártalmas lehet. A különböző betegségek is megváltoztatják a szervezet tápanyag igényét, sok esetben éppen a megfelelő diéta a gyógykezelés lényege.

A kutyára is igaz a mondás: az vagy, amit eszel. Minél jobb a táplálék minősége, annál kisebb bizonyos megbetegedések valószínűsége. Természetesen még a prémium minőségű tápok etetése sem garantál betegségmentességet, de a jó minőség a betegségmegelőzés egyik nagyon fontos eleme. A megfelelő alkalmazás szükségességére pedig jó példa az, hogy ott, ahol megengedhetik a kutyatartók maguknak a prémium minőséghez tartozó tápok etetését, vagyis az Egyesült Államokban a kutyák csaknem fele túlsúlyos. Ez pedig, jó táp ide, jó táp oda, megrövidíti a kutyák életét.

Kutyatáp

Alapvetően 3 formában kapható kutyatáp: konzerv és száraz tápok, valamint félszáraz kutyaeledelek formájában. Mindhárom önállóan is alkalmas a kutyák etetésére. A konzervek háromnegyede víz és ha utánaszámol, hamar kiderül, hogy ennél a formánál kerül a legtöbbe a tápanyag. A száraz tápok olcsóbbak, könnyebben tárolhatóak és tökéletesen megfelelnek a kutyák táplálására. Ezért, ha teheti, inkább jobb minőségű száraz tápot vegyen, mint olcsónak vélt konzervet. (bővebben hamarosan a tápokról…)

Ételmaradék és házikoszt

Tradicionálisan a kutyákat ételmaradékkal etették. Sokan még ma is úgy gondolják, hogy jó kiegészíteni ilyesmivel a monotonnak tűnő étrendet, pedig ez nem így van. A kutya nem ember, nem zavarja, ha napról napra ugyanazt az eledelt kell fogyasztania. Az ételmaradékokkal való kiegészítés azt eredményezheti, hogy válogatóssá, étvágytalanná válik. Emellett az ételmaradékok, különösen a fűszeres vagy zsíros ételek hasmenést és hányást is okozhatnak. Néhány kutya nem képes megemészteni a tejet, ezért hasmenést kap tőle. A zsír pedig különösen veszélyes, mert súlyos lezajlású heveny hasnyálmirigy-gyulladást is okozhat.

A kimondottan a kutyának előállított, kiegyensúlyozott házikoszt jobban megfelel az igényeknek. Ebben megfelelő arányban legyenek az állati és a növényi eredetű tápanyagok. Sokféle recept létezik, de mindegyikre igaz, hogy nem teljes értékűek, ezért nem érnek fel a jó minőségű gyári tápokkal. További hátrányuk, hogy sokat kell dolgozni velük és nehézkes a tárolásuk is.

Táplálék-kiegészítők és jutalomfalatok

A gyári tápok etetésekor általában nincsen szükség vitaminokra és ásványi anyag kiegészítőkre. Ezeket az állatorvosok kizárólag egyes speciális megbetegedések kezelésére vagy megelőzésére ajánlják, ok nélkül nem érdemes ilyesmit etetni. Általában veszélytelenek, kivéve ha túladagolják őket.

A jutalomfalatok etetése viszont többnyire ártalmas. Nem tartalmaznak hasznos anyagokat és nagyon hizlalnak. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem szabad a kutyának jutalomfalatot adni, de ajánlott jól megválasztani azt és beosztóan, visszafogottan jutalmazni velük a kutyát. Mi leginkább a nyers sárgarépát javasoljuk erre a célra, illetve azokat a jutalomfalatokat, amelyek kalóriaszegények és valamilyen más egészségügyi előnyük van, pl. tisztítják a fogakat.

A táplálék mennyisége

Mint említettük, a minőség mellett ez a másik alapvető táplálási kérdés. Minden kutyára egyedileg kell meghatározni a tápanyag igényt, ami több tényező függvénye. Közismert, hogy a munkakutyák, valamint a vemhes és a szoptató szukák több táplálékot igényelnek. Az alultáplálás káros egészségi hatásai közismertek, szerencsére ma már sokkal ritkább probléma, mint a Magyarországon is egyre terjedő túltápláltság, ami viszont szintén káros. Ha a kutya elhízott, sokkal nehezebb csökkenteni a súlyát, mint fenntartani az ideális kondíciót. Ezért a gyártók által megadott napi adagot a kutya tápláltsági állapota szerint kell korrigálni. Ez a legkönnyebben a mellkasfal megtapintásával ítélhető meg: ha láthatóak és könnyen kitapinthatóak a bordái, akkor sovány, ha nem láthatóak és nem is tapinthatóak, akkor pedig kövér. A jó az, ha a bordák nem emelkednek ki, de könnyen kitapinthatóak.
Az elhízás jelentősen rontja a kutyák életminőségét. Gyengíti az immunrendszert, megterheli a szívet és a tüdőt, károsítja az izületeket és növeli a cukorbetegség, valamint néhány daganatos megbetegedés valószínűségét. Ezért a jó gazdi nem agyoneteti a kutyáját, hanem megfelelően táplálja! Kezdetben a táp gyártója által megadott középértéknek megfelelő mennyiséggel ajánlott etetni a kutyát, amit annak kondíciója alapján később módosítani kell.

Az etetés

Már kölyökkorban el kell kezdeni a megfelelő étkezési szokások kialakítását. Adjon megfelelő időt a táplálék elfogyasztására. Ez ne legyen túl rövid, de túl hosszú sem. Általában 15 perc után vegye el a kutya elől maradékot. Ha az étel állandóan előtte van, válogatós vagy kövér lesz. A betegségek egyik gyakori első jele az étvágytalanság. A rendszeresen, adagoltan etetett állatok tulajdonosa ezt hamarabb veszi észre.

A kis és közepes testű kutyákat naponta kétszer ajánlott etetni, úgy, hogy a napi adagot kétfelé osztják. A legalkalmasabb erre a reggeli és az esti séták előtti időpont. Ha a család étkezéseivel egyszerre kapja az eledelét, akkor kevesebbet könyörög. Etetés után mintegy fél órával tanácsos sétáltatni. A rendszeres időpontban való táplálás és séták segítik a szobatisztaság kialakulását és annak fenntartását is.

Tápváltás

Mint említettük, a kutyák minden gond nélkül tartósan etethetőek ugyanazzal a táppal, ami segít a kívánatos kondíció fenntartásában is. Olykor azonban váltani kell, például amikor a kölyök tápról a felnőtt tápra térnek át. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy a váltás legalább egy hétig tartson és fokozatos legyen, nehogy hasmenést és hányást okozzon.

Az ivóvíz

A friss ivóvíz életfontosságú minden kutyáknak. Hiányában hamar elpusztulnak. A magas hőmérséklet, a testmozgás és bizonyos állapotok (szoptatás, hasmenés és egyes betegségek) nagymértékben megnövelhetik a vízigényt. Ezt a gondos tulajdonos észreveszi és kielégíti. Az indokolatlannak tűnő sokat ivás betegségek jele, ezért tanácsos állatorvoshoz fordulni, ha tartósan fennáll. Nyáron, nagy melegben ügyeljen arra, hogy ne hideg, hanem szobahőmérsékletű legyen az ivóvíz.

A kölykök táplálása

A kölykök elválasztása az anyjuktól egy hetekig tartó folyamat eredménye, amit akkor kell elkezdeni, amikor a kicsik először elhagyják az almot, vagyis 3-4 hetes kor között. Kezdetben egy lapos edényből tejjel vagy tejpótló táppal kell a kicsiket kínálni, majd ebbe fokozatosan egyre több kölyöktápot kell keverni. Így 6-7 hetes korra a kölykök hozzászoknak a táphoz és 8 hetes korban elválaszthatóak.

A kölyköknek kezdetben naponta 6-szor kell enni adni, ami 6 hónapos korra fokozatosan napi 2 etetésre csökkenthető. Fontos, hogy ebben az életkorban kölyök tápot egyenek. A felnőtt kutyatápok nem fedezik az igényüket. A nevesebb gyártók külön tápot gyártanak a kistestű és a nagytestű fajtákba tartozó kölykök számára. Az óriás fajták kölykeinek táplálása különösen érzékeny kérdés, mert a gyakran súlyos csont és izületi problémák gyakrabban jelentkeznek a gyors fejlődésű egyedeken. Ha nem kap óriás fajtáknak ajánlott kölyök tápot nekik, akkor keverve etessen kölyök és felnőtt tápot velük.

A felnőtt kutyák táplálása

A különböző kutyafajták eltérő korban válnak felnőtté. A törpe és a mini fajták 10 hónapos korukra érik el a kifejlett kori testtömegüket, az óriás fajták kölykeinél ez 18 hónapot, esetleg még ennél is többet igényel. A teljes érettség eléréséhez még további 1-2 évre van szükségük. Szabályként elfogadhatjuk, hogy ez utóbbi is annyi ideig tart, míg a magasság növekedése, vagyis egy törpe fajta alig több, mint másfél év után felnőttnek tekinthető, addig egy óriásnak ehhez legalább 3 év kell. Ekkor át kell térni a felnőtt tápok etetésére.

A felnőtt kutyáknak elvileg napi egy etetés is elégséges, de jobb a megfelelő adagot kétfelé osztani és a kisebb részt reggelire, a nagyobbat pedig vacsorára adni. A kistestűek gyorsabb anyagcseréjük miatt feltétlenül napi kétszeri etetést igényelnek.

A nagytestű kutyák fajlagosan kevesebbet esznek, vagyis nekik jóval kevesebb étel kell testtömeg kilogrammonként, mint egy kistestűnek.

A vemhes és szoptató szukák táplálása

Ha a szuka jó kondícióban van a fedeztetéskor, akkor a vemhesség első 3 hetében semmiféle tápláléktöbbletre nincsen szüksége. A második 3 hét alatt 15% a többletigénye, az utolsó 3 hétben viszont akár 50%, vagyis ilyenkor a másfélszeresét eheti annak, amit a fedeztetés előtt evett. A szoptatás alatt az anyák tápanyagigénye drámaian emelkedik, az eredeti 3-6-szorosára is nőhet. Ha nagy almot szoptatnak, a kölykök etetését 3 hetes korban el kell kezdeni.

By Mónika Recse képek: google search by dry dogfood

A prémium állateledelek minősége, anyagtartalma és biztonsága garantált. A termékek több változatban, állagban készülnek, így kiválaszthatjuk a nekünk és háziállatainknak leginkább megfelelőt.

A teljes értékű kutya és macskaeledel biztosítja a kiegyensúlyozott táplálást, a kiegészítő eledel, étrend kiegészítő tabletták (vitaminok, kálcium) egyéb ételekkel keverve adható Kedvenceinknek.

A tápok típusai

A tápokat többféleképpen lehet csoportosítani. Víztartalom szerintbeszélhetünk száraz, félnedves és nedves (konzervek) tápok, tápanyagtartalom szerint pedig teljes vagy kiegészítő tápok.

prémium (teljes, kiváló alapanyagokból készült) tápok használata esetén nincs szükségmásfajta eleségre, hiszen ezzel minden fontos tápanyag, megfelelő arányban az állat szervezetébe jut. Vigyázni kell, hogy tápetetés mellett ne adjunk saját ételünkből a kutyának, mert a későbbiekben nem fogja megenni a tápot, ha tudja: kap esetleg finomabbat is. Azt azonban ne feledjük, hogy a házi kosztban nem található meg mindaz a fontos összetevő, mely Kedvencünk egészségéhez feltétlen nélkülözhetetlen!
Tehát nem akkor teszünk jót kutyánknak vagy cicánknak ha finomabbnál finomabb ételekkel tömjük!A kiegészítő tápok általában fehérjekiegészítők, melyet növényi táplálék melléadhatunk, vagy növényi táplálékok, melyeket húsjellegű konzervek melléajánlanak a szakemberek.

A száraz tápok víztartalma csupán 10-12%, melyeknek főbb alapanyagai a húsipari és baromfiipari melléktermékek, gabonafélék és melléktermékeik, tejipari melléktermékek, zsírok, olajok, valamint vitamin és ásványi anyag komplexek. A száraz tápok nagy előnye, hogy több hónapig is eltarthatóak, az állat táljába öntve pedig nem lepik el a legyek, gyorsan és könnyen kioszthatóak, valamint könnyen tárolhatóak. Nagyon fontos, hogy a száraztáp mellett folyamatosan legyen kutyánk vagy cicánk előtt friss víz, hiszen nagyon alacsony a víztartalmuk ezeknek a termékeknek.

A félnedves tápok 20-25% nedvességtartalmúak, leginkább húsipari és tejipari melléktermékeket,valamint szójatermékeket tartalmaznak. Többnyire egy etetéshez szükséges adagban kaphatóak. Előnye, hogy a kutyák és cicák szívesen fogyasztják, jó az ízletességük, és a száraztáphoz hasonlóan kizárólagos tápként etethetők, teljes tápértékűek.
A nedves tápok, más néven konzervek 70-80%vizet tartalmaznak. Főbb alkotóelemeik a húsipari melléktermékek, kizárólagos eledelként nem adhatóak, nem tartalmaznak minden fontos alkotórészt, melyre az állat szervezetének szüksége van.Bármelyik eledel mellett is döntünk, vegyük figyelembe, hogy szükség van-e kiegészítő táplálék adására!
Fontos azonban, hogy a lehető legjobb minőségű táppal etessük kutyánkat.

Javaslatok

  • csirke mentes – csirke hús fehérjéje, vagy a táp előállításához használt csirke részek (csőr, toll, stb) sok esetben allergiát váltanak ki
  • húslisztet kerüljük!
  • tartósítószer mentes/csökkentett
  • 1 féle fehérje, 1 féle szénhidrát legyen benne

Mindig figyeljünk Kedvencünk változótáplálkozási igényeire!

A következőkben arról olvashatsz, hogy az állatoknak – akárcsak az embereknek -különböző étrendre van szükségük a különböző életszakaszaikban. A mi felelősségünk és feladatunk, hogy figyeljük az állat életében bekövetkezőváltozásokat, az egyes életszakaszok váltakozásait.
Kritikus életszakasznak tekinthető fejlődés kora, vagyis a kölyökkor, az időskor, a betegség utáni lábadozás, vemhesség, esetleges allergia, érzékenység kialakulása, elhízás… stb.
Minden egyes élethelyzetben más és más szempont kerül előtérbe. Míg pl. elhízott kutyánk vagy cicánk számára az energia csökkentett eleség a legideálisabb választás, addig egy vemhes állatnak energia dús, tápanyagban gazdag eledelre van szüksége. Az új életszakasz beálltával nem szabad egyik napról a másikra váltani, fokozatosan kb. egy hét alatt szoktassuk át az új fajta tápra, így pl. nem terheljük meg a gyomrát!

Vemhesség

A kutyák a vemhesség első kétharmadában csak minimális energiatöbbletet igényelnek. A vemhesség utolsó 3 hetében fejlődnek leggyorsabban a magzatok, ilyenkor hetente 15%-al tanácsos növelni az energia bevitelt, vagy kifejezetten vemhes kutyának való tápot vásárolni. Így az ellés előtti napokban már 50-60%-al több energiát kell bevinni a kutya szervezetébe.

Szoptatás ideje alatt, a kutya méretét, a kölykök számát is figyelembe kellvenni. A tápanyagszükséglet ebben az időszakban annyira megnő, hogy a normális 4-szerese is lehet!
A vemhes cicák is általában többet esznek, de ez nem szükségszerű. A biztonság kedvéért kérdezzük meg az állatorvost, hogy cicánk esetében szükséges-e vitaminokkal vagy kálciummal kiegészíteni az étrendjét!

Idős állat (“Senior tápsor”)

Ahogy öregszik Kedvencünk, csökken az energiaigényük, csökken a mozgásigényük, de testfelépítésük is megváltozik a kor előrehaladtával. A kistestű kutyák 9-10 éves kortól tekinthetőek öregnek, a közepes testű kutyák 7-8 éves koruktól, a nagy és óriás testű kutyák pedig már 6 éves koruktól.A legmegfelelőbb eledel ebben a korban a könnyen emészthető, csökkentettenergiatartalmú de a tápanyagokat a korának megfelelő arányban tartalmazótápok. Idős kutyák és cicák részére összeállított tápokon a “senior”felirat található.

Diétás étrend (“Light tápsor”)

Az állatorvosok sokszor kiegészítő kezelésként alkalmaznak diétás, (más néven: gyógy tápokat), melyek segítenek a gyorsabb felépülésben. Számos esetben írnak fel gyógytápot allergia, vagy bizonyos összetevőkre (pl szója) való érzékenység esetén. Ezen hypoallergén tápok megfelelő, kizárólagos alkalmazásával, kis idő múlva megszűnhetnek Kedvencünk panaszai!

Elhízás

Kutyák és cicák körében nem ritka az elhízás, és állandó okként szerepel a túlzott etetés. Felmérések igazolják, hogy minden 5. gazdi ad kedvencének a megengedettnél nagyobb mennyiségben jutalomfalatot. Az elhízás mindenképpen kezelendő probléma, ugyanis az elhízott állatnál egyes megbetegedéseknek és műtéteknek a kockázata sokkal nagyobb! A túlsúly nagy terhet ró a vérkeringésre, a légzésre, valamint a csontokra és ízületekre. Minél túlsúlyosabb a kutyus vagy a cica, annál nagyobb az esély a cukorbetegség, egyes bőrbetegségek, a hőguta, ízületi betegségek kialakulására. Azonban nem csak túletetésből adódó elhízásról beszélhetünk, hanem pajzsmirigy hormon – termelés csökkentése is kiválthatja. Ha szőrhullás, fénytelenszőrzet, környezet iránti érdektelenség, izomfájdalom, sántítás jeleit véljükfelfedezni Kedvencünkön, azonnal vigyük orvoshoz.A túltáplálásból adódó túlsúly viszont jól kezelhető energiacsökkentett, un. “light” tápokkal, kicsivel több mozgással.

Common Fallacies of Dog Food Reviews

In the articles on Ingredients to avoid and Identifying better products, I have already explained what characteristics to look for. In this article I’d like to expand a little bit on actually analyzing dog foods for comparison.
I often see people arguing on various online forums when comparing foods, and of course great points are made, such as type of ingredients used, the extent of variety included, protein and fat percentages and so on.
What saddens me is when dog foods are reviewed and assigned some sort of rating based on a purely arbitrary and often not well researched system. It doesn’t help with making decisions based on truly important factors and often causes people to pick one food over another (which may be more suitable for their individual dog) just because it gets a “better” rating.

Reviews generally appear on three different types of websites:

  • ones that sell food products and have a vested interest in steering people towards purchasing certain brands over others,
  • so called “independent” review sites, often plastered full of ads, drawing in as much traffic as possible from often repeated, popular search keywords, which makes me question their true purpose – giving unbiased information, or just maximizing revenue from advertisements?
  • marketing-driven sites that want to sell you print or e-books (at ridiculous prices) that promise to unveil dog food industry “secrets” .

On all of them I’ve seen some reviews that would actually be funny if it weren’t so sad how misguided they actually are and how they can steer dog owners completely wrong:

  • A food of truly high quality, with over 95% organic ingredients (manufactured at an APHIS registered plant with organic certification) lumped into the same category as a mediocre mass-market product, based solely on its meat content and the presence of certain grains, taking no other characteristics into consideration. That just doesn’t make any sense whatsoever, since ingredient quality can’t be changed, but meat content can be tweaked easily by simply enhancing the overall diet by adding fresh or canned meat.
  • A food with 70% organic ingredients and not containing any organic meat receives a better rating than a product with 95% organic ingredients (including organic meat), even though it also includes a much lower-quality complement of secondary ingredients and poorer quality supplements, including menadione.
  • Foods with certified non-GMO corn were listed in the same category as those with regular or poor quality corn.
  • Certified organic foods in the same category as grocery store level/private label brands, despite clear differences in quality.
  • Food formulations that were developed in feeding trials under close cooperation with breeders (NOT AAFCO-style feeding trials with laboratory populations) were ranked lower than so-called “five star” foods that never underwent any feeding trials at all and are purely based on what looks good “on paper”.
  • Products marketed by companies who don’t disclose important information about their ingredients and manufacturing processes and products manufactured by co-packers instead of a company-owned facility were ranked higher than dog foods made by manufacturers at their own facilities, with decades of experience, a stellar record of ingredient quality and product trustworthiness.

On the flip side, only products with a wide variety of ingredients and fairly high in fat tend to get good ratings, despite not necessarily being suitable for the needs of every dog out there, as discussed in Grading Kibble – easily?

Analyzing dog food means to me “focusing on analysis”, while comparing products

  • in groups with similar characteristics and purposes, addressing specific nutritional needs (instead of comparing apples and oranges so to speak),
  • based on factual numbers, not just guesswork (even though it’s time consuming and may *gasp* involve talking to the manufacturer),
  • critically evaluating possibly incorrect and/or outdated research,
  • with a solid understanding of nutritional principles, ingredient definitions and purposes, instead of following hearsay and hype,
  • based on a consistent unit for daily intake, such as for example per 1,000 kcal,
  • and of course it helps if the person reviewing a food actually bases their opinion on the correct official AAFCO definitions of ingredients instead of on incorrect assumptions about what a food ingredient may be (e.g. “brewers rice” is not a “waste product of the alcohol industry” but simply broken grains of rice).

In addition to that, we must also take special consideration when comparing foods manufactured in different countries, under differing legislation. The information here on the Dog Food Project is based on AAFCO legislation and ingredient definitions, and it would for example be inappropriate to apply them to foods manufactured elsewhere in the world and not sold on the U.S. market, with ingredient lists following completely different legislation – for example what AAFCO describes as “poultry meal” or “cereal grains” can be a product of entirely different quality and composition in another country.

Just to address some of the common, tired, old misconceptions once again:

“Corn and wheat are bad ingredients, they are hard to digest and common causes for allergies.”

Unless an individual dog is sensitive or allergic to corn or wheat, they are no better and no worse than other cereal grains, as long as they are used as a source of carbohydrates and not as a main source of protein, especially in combination with excessive use of gluten as another main ingredient. Depending on an individual dog’s needs, some may be more suitable than others, for example in cases where a dog is gluten intolerant, barley is especially unsuitable, despite generally getting “better ratings” from uninformed sources. If you’d like to see a comparison of nutrients, please click here.

“Brown rice is better than white rice.”

While it is true that brown rice is less processed than white rice, which type is “better” depends once again on the dog eating the food. Brown rice is much higher in fiber and ash than white rice, which has had its bran layer removed, making it easier to digest and less irritating for the sensitive stomach.
Depending on the desired nutritional characteristics, a food product may contain both brown and white rice in certain proportions, and listing them both is not necessarily “splitting”.

“Beet pulp is a poor quality filler and should be avoided because it commonly causes problems, including allergies and ear infections.”

Beet pulp gets its bad reputation undeservedly, which is the reason it’s not listed under Ingredients to avoid on this site.
It is a gentle, beneficial source of fiber that is not only generally very well tolerated, but it also has specific properties that make it suitable as a source of nutrition for the beneficial bacteria that reside in the intestinal tract (in a supplement you would call this a “prebiotic”). The same people who malign beet pulp also often state rice bran is a better fiber supplement, but in truth it’s a much harsher kind of fiber and may lead to vomiting and diarrhea in sensitive dogs or if it is used in too large amounts.
In all the time I have been consulting for dog owners on nutrition, I have actually not had a single case where I pinpointed beet pulp as the cause of problems, whereas the opposite is true for rice bran.
Almost all of the sugar is removed from the beet pulp, what’s left is only about 1/5 the amount of sugar that you would find in a serving of fresh carrots of equal size. It is also colorless and does not make a dog’s coat turn red, like urban legends claim.
The manufacturers of quality pet food do not include more than about 5% of beet pulp in their foods, which is enough to get the benefits of this fiber without it becoming nothing but a filler.
The claim that beet pulp is an “unnatural” ingredient is often brought up, but those who argue this seem to forget that it is also not natural that dogs eat commercially produced dry food that contains rendered meat meals, a carbohydrate percentage of generally 40% and more, and has a moisture content of only around 10% as opposed to a more natural 60-70%. Added fiber is required to make such formulations work for the pets who eat a dry diet as well as for manufacturing.

“Avocado oil should never be a dog food ingredient, since avocados are toxic to dogs.”

The only parts of an avocado that are toxic are the wood, bark, leaves, pit and skin – in other words, you should not give your dog unsupervised access to areas where avocado trees grow, or let him ingest any of their materials even when supervised, but the flesh of the avocado fruit, and its oil, are fine as long as an individual is not allergic or sensitive.

“Foods that include fat among the first four ingredients can cause bloat.”

I’m aware of the Purdue Bloat Study, but the claim that foods with a fat or oil ingredient among the first 4 ingredients cause bloat in predisposed dogs makes absolutely no sense, and in my opinion it was unprofessional and illogical to include a statement to that extent with the findings of the study. Let me explain in more detail:
If the statement were true, it wouldn’t matter if you fed a bloat-prone dog a dry food with 10, 20 or 30% fat, as long as the ingredient list were manipulated in a way that pushes the major fat ingredient past position number 4 in a given list.

Food ingredients are listed by weight before processing, so what the top 4 ingredients are depends on the formulation. An example:

Food A Food B
Protein % 25 25
Fat % 15 15
Fiber % 5 5
Moisture % 10 10
Ingredient #1 Meat (20%) Meat Type 1 (10%)
Ingredient #2 Grain Type 1 (30%) Meat Type 2 (10%)
Ingredient #3 Grain Type 2 (30%) Grain Type 1 (20%)
Ingredient #4 Fat Grain Type 2 (20%)
Ingredient #5 Grain Type 3 (20%)
Ingredient #6 Fat
You see these two foods have an identical content of protein and fat, per Guaranteed Analysis as well as actual ingredient inclusion. However, just because food B contains a higher number of ingredients, fat is pushed from ingredient number 4 to number 6.
Now if that study had said that problems occurred if a food had a particular fat percentage, it would be an entirely different story and actually make sense!

“Watch out for ingredient splitting.”

To continue from the above paragraph on the number a particular item takes on the ingredient list – I can’t help but notice how many people are ready to point fingers and gripe about ingredient splitting when they see for example different components of the same type of grain in a food, but then point out how great it is that a product lists three or four meat types or more as the first few ingredients.
Do they really think that a food necessarily has a higher meat content just because a larger variety of meat types are listed? Why the double standard?
Fact is that unless a manufacturer actually discloses the meat content of a product, you have no reliable way of determining which of two products with the same guaranteed analysis has the higher meat inclusion – unless the presence of a plant based protein booster (e.g. corn gluten meal, potato protein, rice protein concentrate) as a main ingredient gives it away.

“It’s better if whole eggs are listed instead of egg product.”

Yet another statement based on assumption rather than factual research.
The definition of “egg product” per AAFCO is “Product obtained from egg graders, egg breakers, and/or hatchery operations that is dehydrated, handled as liquid or frozen. These shall be labeled as per USDA regulations governing eggs and egg products (9CFR, Part 59). This product shall be free of shells or other non-egg materials except in such amounts which might occur unavoidably in good processing practices, and contain a maximum ash content of 6% on a dry matter basis.”
There is no AAFCO definition for “eggs”, and just like other items for which no specific definitions exist (e.g. various fruits and vegetables etc.), they may be added in dehydrated, dried and then re-hydrated, or fresh form even without any additional descriptive terms. So just because a food lists “eggs” instead of “egg product” in the ingredient list doesn’t mean they have to be fresh or whole, or if they are whole, they are not necessarily of better quality.
Last but not least, just like meat meal that is already concentrated before being added to the kibble “dough”, a dehydrated egg product of good quality adds more protein to a food formulation than eggs that still contain a lot of moisture. As always, the quality of the ingredient depends on the manufacturer’s choice.

“Fresh vegetables/fruits are better than dried”

In principle I do agree, but once again as a consumer you don’t necessarily know for sure whether these were added fresh, or dried and then rehydrated, simply because there is no official AAFCO definition for things like carrots, peas, spinach, blueberries, and so on. Without additional details from the manufacturer we can only speculate.
In my opinion a commercial food should not be rated on the type of fruits and veggies it includes or doesn’t include because the amount is so negligible that there isn’t any real benefit anyway. All ingredients are processed somehow during manufacturing and are in the end in a processed form.
Adding fresh, finely chopped or grated raw fruits and vegetables (no grapes, raisins or onions please) to your dog’s meals will add much more nutritional value than a few pieces added to a commercial formulation, so pick the kibble that suits your individual dog’s needs the best, no matter if it contains some “gimmick ingredients” and enhance it yourself!

“The addition of glucosamine and chondroitin is a plus”

More gimmicks! Please consider that in order to get enough glucosamine or chondroitin into your dog to actually have a therapeutic effect you would have to massively overfeed and the poor animal would be obese in no time.
As an example, a 50 lb dog with light to moderate joint problems may need 500 to 750 mg of glucosamine per day. On average, fortified foods contain around 50-100 mg of glucosamine per cup, at around 350 to 450 kcal per cup. To get close to the 500 mg target dose, you’d have to feed 5-10 cups of food, supplying anywhere from 2,250 to 3,500 kcal per day – over double the energy requirement of even a moderately active 50 pound dog!
Your wallet and your dog’s joints (and waistline!) would be better off choosing a food for its main nutritional characteristics and adding a high-quality supplement for joint support.
These are just a handful of misconceptions I hear or read about on a daily basis.
In closing I’d like to say that it would be a major setback if every manufacturer out there would suddenly only produce “cookie cutter” products that do not include certain ingredients such as beef, corn, barley, soy (as whole soybeans, not soy industry byproducts) etc. – we need those alternatives for the dogs out there who don’t fall into the largest section of the nutrition bell curve – even if some people think that some of those products don’t fall into the “five star” category.

Please base your choices on your dog’s needs rather than on some arbitrary review status.

Last updated 2/27/11 6:44pm, © Sabine Contreras 2004-2012. This website is a Strange World production

Forrás: kutyabarathelyek

Néhány éve már nálunk is egyre többen térnek át a nyers étrendre kutyájuk táplálásában. Miért hasznos ez a kutyának és ezzel együtt a gazdájának is? Mire kell odafigyelni, ha úgy döntünk, hogy a nyers étrendet választjuk?

“Megvadul a kutyám tőle, mindenféle betegséget kaphat a nyers hústól, kiszúrja a belét a csont”. Ilyen és ehhez hasonló félelmeket fogalmaztak meg a kutyatulajdonosok, amikor a nyers étrendről kérdeztem őket.
Szerencsére a több évtizedes tápos étrenden szocializálódott kutyás társadalomból egyre többen kezdik felismerni, hogy itt valami nagyon nem “stimmel”

A mesterséges és előre gyártott táplálék legfeltűnöbb eredménye, hogy most már a kutyusok is egyre inkább olyan betegségekben szenvednek, amelyek az embernél is a modern életmóddal és táplálkozással vannak összefüggésben. Egyre több az allergiás, a degenerativ betegségben szenvedő vagy köszvényes kutya.

Legyengült immunrendszerű, fáradékony kutyus

A XX. század fast food irányzata háziállataink táplálásában is egyeduralkodóvá vált. A jelszó itt is ugyanaz: gyorsaság, egyszerűség és a látszat olcsóság. Hiszen sokkal egyszerűbb előregyártott táppal etetni kutyánkat, mint egytudatosan és megfelelő odafigyeléssel összeállított étrendre átállítani.

Legalábbis nekünk embereknek egyszerűbb és könnyebb!
Csak a kutyákat felejtettük el ebben a történetben! Ezzel szinte tökéletesen befejeződött a kutya domesztifikálása.
Szerencsére, ahogy az emberek a saját étkezésükben is kezdenek áttérni a természetes és tudatos táplálkozásra (megszólalt a vészcsengő) úgy a házikedvenceik táplálásában is újra felfedezték az „ősi” módszert!
Megkezdődött az emberiség és a “kutyavilág” dedomesztifikálása!

Miért jó a kutyáknak a nyers koszt? 

A kutya alapvetően egy húsevő ragadozó. Fogazata, valamint a bélcsatornahossza, felépítése és az abban található baktériumflóra is ezt támasztják alá.
Közismert tény, hogy a jelenleg kereskedelemben kapható állateledelek túlnyomó része mesterséges aromákat, színezékeket, adalékanyagokat, tartósítószereket és különféle vegyi anyagokat tartalmaznak, melyeket az állatok szervezete nem tud kellőképpen feldolgozni, és komoly hatással vannak az immunrendszerükre is.
Ezzel szemben a nyers koszttal táplálásnál biztosan tudjuk, hogy a kutyánk mit eszik és ezzel együtt rengeteg betegség és allergia is megelőzhető.
Természetesen egy kicsivel több időt és odafigyelést igényel a nyers étrend,de már rövid távon is látványos eredményt produkál és nem utolsó sorban akutyánk is jobban fogja magát érezni!
Jelenleg kétféle a nyers koszton alapuló étrend a legismertebb. Az egyik aB.A.R.F. (Biologically Appropriate Raw Food vagy Bones And Raw Food, vagy Bones and Raw Flesh rövidítése) a másik a Prey Modell.

B.A.R.F.

A B.AR.F.étrend egyfajta tiltakozásként, a száraztápok elleni fellépésként indult elAusztráliában és az USA-ban. Egyre több kutyatulajdonos szembesült azzal, hogy kedvencének emésztési problémája, gyulladásos bélbetegsége, állandósult hasmenése, van, melyek hátterében sokszor egyértelműen azonosítható a gabona allergia, és a rágás hiánya.
Az étrend Dr. Ian Billinghurst nevéhez köthető, aki Juliette de Bairacli Levy, ausztrál „füvesasszony” 1930-ban, a kisállatok holisztikus táplálásáról írt könyveit alapul véve 1993-ban publikált ebben a témában először.

Húst hússal és közben egy kevés zöldség

 

A módszer a táplálék nyers és természetes formájában való etetést jelenti.
A napi adag mennyiségét tekintve a kutya ideális testsúlyának 2-3%-a megfelelő kiindulási alap, amit a napi aktivitás, időjárás, vemhesség-szoptatás, életkor felfelé és lefelé is módosíthat. Természetesen, ha a kutyus kövérebb, nem az aktuális súly 2-3%-át kell alapul venni, hanem az ideális testsúllyal számoljunk.
Kölyköknél kiindulásképpen az aktuális testsúly 10%-a a napi adag, amíg el nem éri felnőttkori testsúlyának 3%-át, ekkor fokozatosan le kell csökkenteni azadagot a 2-3%-ra.
A napi adagot kettéosztva adjuk !

A nyers táplálék aránya:

  • 40% csontos hús
  • 30% zöldség-gyümölcs
  • 30% nyers hús

B.A.R.F étrend:
40 % nyers húsos-csont: csirke, kacsa, pulyka farhát, lábat, nyakat, combot, szárnyat, mellcsontot, fejet, marha szegy és oldalas, nyúl gerincet, szarvast .A teherhordó csontokat a nagytestű állatoktól ne adjuk mert azok túl kemények!
30 % nyers zöldség-gyümölcs: répa, saláta, cukkini, alma, dinnye.Szőlőt,mazsolát, banánt ne adjunk!A zöldségeket vágjuk apróra vagy pedig turmixoljuk össze az könnyebb emészthetőség miatt, mivel ezeket nem természetes formában találják meg a vadonban, hanem már úgymond előemésztve a prédájuk által.
30 % nyers hús:csirke, pulyka, kacsa, nyúl, szarvas, birka, marha

Az egyedüli hús amit nem adhatunk kutyánknak nyersen az a disznó/vaddisznó húsa az Aujeszky-féle betegség miatt. Ezeket a húsokat főzéssel kezeljük elő.
A húsmennyiséget hetente egyszer nyers hallal is kiválthatjuk.
A legjobb étrendkiegésszítő a zöldkagyló por
A burgonyát csak is kis mennyiségben és főzött állapotban szabad az ételbe keverni.
Belsőséget ( máj, szív, vese ) csak hetente egyszer adjunk, mert mennyiségben hasmenést okozhat.
1 – 2 teáskanál joghurt, sovány túró, oliva olaj változatossá teheti az étrendet
ajánlott a bogáncsvirág olaj, oliva olaj, lenmagolaj, ligetszépe olaj használata
1 – 2 főtt vagy nyers tojás, a héjjával együtt összetörve, hetente kerülhet a táplálékba, mert ez kiváló fehérje, vitamin, ásványi anyag és kálcium hordozó
paradicsom, hagyma, avokadó ne szerepeljen az étrendben, mert ezek mind tartalmazzák a ‘solatin’ nevű méreganyagot, amely káros a kutya emésztőrendszerének
pitypang, zsályalevél, citromfű, mentalevél, szederlevél, málnalevél, csalán, kapor, petrezselyem és kamilla tölthetik be a fűszerek és ízesítők szerepét

Prey Modell

A Prey Modell esetében csak nyers hússal tápláljuk őket:

  • 80 % hús,
  • 10 % csontos hús
  • 10 % belsőség.

Itt kiegészítésként csakis lazacolajat és zöldkagyló kivonatot ajánlanak. Az adag itt is a felnőtt testsúly 2-3% kell hogy legyen.
Ennél a módszernél is a húst hetente egyszer ki lehet váltani nyers hallal, viszont a Prey szerint minden nap adjunk kis mennyiségben belsőséget.

Hasznos tanácsok

  • Gyermekek és az érzékeny immunrendszerrel rendelkező egyének kerüljék a nyers hús kezelését.
  • Az etetésre válasszunk egy kijelölt területet, hogy az könnyen feltisztítható legyen.
  • Olvasszunk ki 1 vagy 2 étkezésre való húst. A többi húst inkább tartsuk a fagyasztóban!
  • Mossuk meg jól és sokszor kezünket! Használjunk antibakteriális szappant és meleg vizet!
  • Mossuk el jól az összes eszközt, amit felhasználtunk a kutyaétel előkészítésében!
  • Adjunk a kutyának időt, hogy megegye az ételt, majd öntsünk ki minden maradékot! Ne tartsuk meg neki későbbre!
  • A kutyatálat mossuk el szappannal és meleg vízzel! Győződünkj meg arról, hogy jól kimostuk a vizes tálat is!

Átszoktatás

A tápos etetésről a nyers étrendre való átállás egyszerre radikális és következetes legyen. Tartsunk egy koplaló napot, utána rögtön térjünk át a nyersre és a tápot ettől kezdve ne adjuk. Át kell állnia a szervezetnek a nyers táplálék emésztésére, regenerálódnia kell, és ez a folyamat táppal együtt csak kárt okozhat, hiszen teljesen más lebontást igényel. Fontos, hogy első alkalommal ne etessük túl a kutyát nyers húsból, érdemes kisebb adagokkal kezdeni, ésminden nap növelni az adagot, így gyorsan és mégis fokozatosan hozzászokik. Ha finnyás, nem tetszik neki, ne nyúljunk semmiképpen se vissza a táphoz. Inkább próbálgassunk többféle nyerset, hátha valamihez kedvet kap. Ne aggódjunk, az éhség úgyis egy idő után rávezeti, egy kis koplalás pedig nem árt.

A kutya fogazatának is jót tesz a csontos hús

A nyers etetés előnyei

  • Rugalmas bőr
  • Puhább, fényesebb, dúsabb szőrzet
  • A kutyának nincs „kutyaszaga”.
  • Ritkábban jelentkező daganatos kórképek
  • Több energia illetve kevesebb hiperaktivitás
  • Kevesebb, keményebb széklet, kevesebb salak
  • Erősebb immunrendszer
  • Megszűnnek az allergiás tünetek.
  • A kutya jól tartja a normál súlyát.
  • Hosszabb életkor
  • Táplálékkiegészítőket nem igényel, mert a nyers koszt tele van természetes enzimekkel, fehérjékkel, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, és értékes zsírsavakkal.
  • A csontos, porcos, nagyobb húsdarabok rágása, tépése természetes fogkefeként is funkcionál, erősíti az állkapocs, a nyak és a váll izmait.
  • A fogazat sokkal tisztább és egészségessebb
  • A rágással eltöltött idő alatt a gyomor felkészül a táplálék megemésztésére, az emésztőnedvek termelődésére.
  • Csökkenő állatorvosi költségek

A nyers étrend olcsóbb, mint a konzerv, vagy táp.
A kölykök fejlődése kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb, a nyers étrend mellett nem jelentkezik a csontokat, izületeket megterhelő gyors növekedés.
A nyers koszttal megakadályozhatjuk, hogy a kutya habzsolja az ételt, vagy fuldokoljon tőle. Ha rágnia kell, lassabban fog enni.
Jelentősen csökkennek, vagy megszűnnek az izületi gyulladások, fájdalmak.
A szukák jobban viselik a vemhességet.

Ellenvélemények és azok cáfolata

A cikk végén következzenek az ellenvélemények, amit a nyers étrend alkalmazása elllen szoktak felhozni:

  • Székrekedés, hasmenés vagy a szilárd csont okozta sérülések: A hasmenést és a székrekedést is el lehet kerülni a megfelelően összeállított étrenddel. A csont okozta sérülések pedig csak főtt csontnál veszélyesek, mivel abban az esetben a hő hatására megváltozik a csont szerkezete és keménnyé változik. A nyers csont puha és rugalmas.
  • Egyoldalú etetésből fakadó ásványi anyag hiány: Ennek előjeleit könnyen észre lehet venni. Ebben az esetben változtatni kell a táplálék összetételén. Ahogy a cikk elején írtam, ez az étrend egy kicsivel több odafigyelést és tudatosságot igényel
  • A nyers húsban fellelhető bélféreg lárvák veszélye: A megbízható helyről beszerzett húsokkal és rendszeres féregtelenítéssel ez a veszély minimálisra csökkenthető.
  • Szalmonella, Coli baktérium: A kutyák gyomorsava erősebb, mint a miénk és az emésztésük rövidebb időtartamú. Ez nem hagy elegendő időt arra, hogy pl. olyan baktériumok, mint a szalmonella, elszaporodjanak a kutya szervezetében.

Pro és Kontra party – Sok helyen eltérő javaslatokat olvashatunk…

Avokádót, csokit és hagymát nekik sem szabad adni. De a kutyáknak a nagy mennyiségű májas hurkáról, sőt, még a nyers lazacról is le kell mondaniuk…
Nemrégiben írtunk arról, hogy mit nem szabad megetetni a macskákkal. Most pedig, hogy nehogy elfogultnak tartsanak minket, azt is eláruljuk, hogy melyek azok az emberi fogyasztásra alkalmas ételek, amelyeket nem érdemes, sőt néha veszélyes megetetni a kutyákkal. Mert persze a kutya sose kap enni az asztalról, kivéve azokat az eseteket, amikor mégis… Van viszont néhány emberi étel, amellyel kapcsolatosan nem árt az óvatosság. Bármennyire is kunyerálja az eb, nekünk kell okosabbnak lennünk.
Lássuk tehát a Womanitely összeállítása alapján azokat az ételeket, amelyek veszélyesek lehetnek kedvenceinkre!

1. Fokhagyma és a hagymafélék általában

10 étel, amit ne etess meg a kutyáddal

A hagymás ételek teljesen hétköznapiak az ember számára. Sokféle formában használjuk a főzéshez, a fűszerezéshez a hagymát és a fokhagymát. Mi szeretjük, de a kutyák számára veszélyes, ugyanis mérgezést okozhat náluk. A nyers hagyma a leginkább káros számukra, de bármilyen – fűszerként vagy granulátumként csomagolt – formáját érdemes kerülni. A hagyma több összetevője toxikus a kutyák számára. Ráadásul a mérgezés tünetei nem mutatkoznak rögtön: akár három-négy nap is eltelhet a fogyasztástól az első tünetek megjelenéséig. A mérgezést jelezheti, hogy a kutya fáradt, levert és a vizelete sötét narancssárga vagy piros. Forrás: Wikimedia Commons / Donovan Govan / GNU-FDL 1.2

10 étel, amit ne etess meg a kutyáddal

2. Csokoládé

Ha meg akarjuk magunkat jutalmazni valami kis finomsággal, talán az első ami – a sütemény után – eszünkbe jut, a csokoládé. Sokan gondolják, hogy kis házi kedvenceiket is érdemes csokival kényeztetni. Ez azonban fatális tévedés: a csokoládéban levő koffein és teobromin akár halálos is lehet számukra. Minél feketébb egy csoki, annál veszélyesebb a háziállatokra nézve. Ha a kutya mégis benassolja a csokit, utána várható, hogy rossz lesz a gyomra, fájni fog a hasa és hányni fog. Ha pedig nagyobb mennyiséget fogyaszt belőle, akkor rohamok jelentkeznek, illetve el is pusztulhat az állat. Forrás: Wikimedia Commons / fir0002 / GNU-FDL 1.2

3. Avokádó

10 étel, amit ne etess meg a kutyáddalAz avokádófa majdnem minden porcikája mérgező az állatokra nézve. Így a gyümölcse is méreg a kutyánk számára. Az avokádó héjában és a gyümölcshúsban található toxinok csak az egyik problémát okozzák, a mag azonban fulladást is okozhat. Ha mégis sikerül lenyelnie az állatnak, akkor pedig a bélelzáródás is lehet belőle. Inkább ne próbáljuk ki! Az avokádó bizonyos részei, illetve az olaja jó hatással vannak a szervezetre (bizonyos oldalak javasolják, bizonyos oldalak tiltólistán szerepeltetik), de a maga a növény, levelei, a gyümölcs héja és magja egyöntetűen mérgező. Forrás: Wikimedia Commons / Muffet/ liz west / CC BY 2.0

4. Xilitol, Xilit

Ezen a néven talán kevésbé ismerős ez az anyag, amit édesítőszerként nagyon sokféle élelmiszerben megtalálunk – a cukormentes rágógumitól kedve a light gyümölcslevekig. A xilitol, régebbi nevén xilit, a xilóz nevű szénhidrátból származtatható cukoralkohol. Megtalálható zöldségekben, gyümölcsökben, de az emberi szervezet is termeli. Növényi rostokból, elsősorban kukoricából állítják elő. Először azonban nyírfából vonták ki, ezért nyírfacukornak is szokták nevezni.
A xilitol az emberi szervezet működésében nem okoz semmiféle fennakadást, a kutyáknál azonban drasztikusan csökkenti a vércukorszintet. Ennek pedig zavartság és rohamok lehetnek a következményei. Ha pedig a kutya nagyobb mennyiségű xilitolt fogyasztott, akkor a májelégtelenség lehet az egyik legsúlyosabb következmény.

Forrás: http://www.womensforum.com/benefits-of-xylitol-lose-weight.html

5. Csirke

Nyersen lecsúszhat, grillezve nem!A baromfihús nem mérgező a kutyákra nézve, de a csont miatt mégsem praktikus csirkével etetni a kutyát! A csirkecsont szilánkosan törik, ami zúzódásokat okozhat az állat bélrendszerében, rosszabb esetben akár ki is lyukaszthatja azt. A nyers csirkehús viszonylag veszélytelen, de a főtt időzített bombaként működik az állat beleiben. Ha úgy sejtjük, hogy kedvencünk csirkecsontot zabált, figyeljük meg, és ha bármi jelét adja fájdalomnak vagy diszkomfortérzésnek, akkor azonnal vigyük állatorvoshoz. Persze a lenyelt csontok akár távozhatnak is anélkül, hogy az állatnak bármi baja lenne, de jobb nem kockáztatni. Forrás: Wikimedia Commons / Brookie / GNU-FDL 1.2

6. Penészes ételek

Nektarin: igen, penészes nektarin: nem

Olyan praktikusnak és természetesnek tűnik, hogy az ember odaadja a kutyának azokat az ételmaradékokat, amelyeket ő már nem eszik meg, de az állat nagy kedvvel fogja elnyelni. A penészes ételekkel viszont nem árt elővigyázatosnak lenni. A penészgombák olyan toxinokat tartalmaznak, amelyek remegést okoznak, ezek súlyosbodva pedig görcsöket is kiválthatnak. És ha az állat nem kap megfelelő kezelést, akkor bele is halhat a penészevésbe.

Figyeljünk tehát arra, hogy maradék, amit a kutya esetleg megkap, ne legyen penészes! (Forrás: Wikimedia Commons / Roger McLassus / CC BY-SA 3.0)

7. Főtt kukorica

A maradékot inkább dobjuk ki!

Nyáron jó ötletnek tűnhet, hogy a főtt kukorica csövét odaadjuk a kutyának. Pedig ez egyáltalán nem szerencsés, ugyanis a kukoricacső fölsértheti az állat belét, aminek akár súlyos következményei is lehetnek…

(Forrás: Wikimeidia Commons / darwin Bell / CC BY 2.0)

A kutyánkkal ne ezzel koccintsunk!8. Tejtermék

Ahogy a macskák, a kutyák is laktózérzékenyek, úgyhogy ne adjunk nekik tejet, túrót, tejfölt, jégkrémet – tehát tejtermékeket. Persze ha mégis elnyal a kutya egy fagyit, nagy baja nem lesz, inkább csak számunkra lesz kellemetlen, hogy fölfúvódik, és sok bélgázt ereget majd, illetve hasmenése lesz. Azért egy-két falat sajt belefér – abban nincs sok laktóz! (Forrás: Wikimedia Commons / Ukko-wc / GNU-FDL 1.2)

9. Nyers lazac

Inkább együk meg mi!

Nem tudjuk, kinek jutna eszébe, hogy a kutyáját nyers lazaccal etesse, de ha ez mégis fölmerülne, akkor most előre szólunk: a nyers lazac veszélyes a kutyákra! Sütve-főve elmegy, de nyersen mérgezést okoz. A nyers lazac által okozott betegséget egy parazita okozza. Első tünetei a fogyasztás után körülbelül egy héttel jelentkeznek: magas láz, hányás, sárgás és véres hasmenés. A betegség végzetes, hacsak nem kezdik el időben kezelni. Forrás: Wikimedia Commons / Kent Wang / CC BY-SA 2.0

Óvatosan bánjunk a májas hurkával!10. Máj

Kis mennyiségben a főtt vagy sült máj nem okoz gondot, de arra oda kell figyelni, hogy túl sok májat ne egyen a kutya. Mivel a máj sok A-vitamint tartalmaz, ez megmérgezheti a kutyát. Az A-vitamin mérgezés csontdeformációkat, étvágytalanságot, kóros soványságot okozhat, és végső soron meg is ölheti kedvencünket. Ha a mérgezés tüneteit észleljük, azonnal vigyük kutyánkat orvoshoz! (Forrás: masocentrum.sk)

A fentikeket megerősítő cikk itt olvasható:

Ingredients are listed by category, to search within this page please press control-F to perform a search for a specific ingredient if you don’t know the category.
This is not a comprehensive list of dangerous and/or poor quality ingredients, but it names most of the ones that are used especially in lower-end foods and should be avoided. The list will change and possibly grow as my research progresses.

Additives

Glyceryl Monostearate

A lipophilic non-ionic surfactant with HLB of 3.6 – 4.2. It has effects of emulsification, dispersion, foaming, defoaming, starch anti-aging and fat agglomeration control, and is widely used in foodstuffs, cosmetic, medicine and plastic processing industries. It is an emulsifier used the most widely and in the largest quantities in the foodstuff industry.
A thickening, emulsifying, antisticking and antistalant agent. Can contain up to 200 ppm butylated hydroxytoluene (BHT) as a preservative (see also BHT). Depending on method of manufacture, it can also contain glyceryl distearate (42-44%), glyceryl tristearate (20-23%), free glycerol (3-5%). Other impurities include mono-, di-, and triesters of related fatty acids as well as unreacted fatty acids. Due to the uncertainty of chemical additives, this ingredient should be avoided.

Phosphoric Acid

A clear colorless liquid, H3PO4, used in fertilizers, detergents, food flavoring, and pharmaceuticals.
A harmless but unnecessary ingredient, used in inexpensive, poor quality dog food as flavoring, emulsifier and discoloration inhibitor. Used for example as a flavoring for Coca Cola.

Propylene Glycol

A colorless viscous hygroscopic liquid, CH3CHOHCH2OH, used in antifreeze solutions, in hydraulic fluids, and as a solvent.
Used as humectant in semi-moist kibble to keep it from drying out. May be toxic if consumed in large amounts, and should definitely not be an ingredient in a food an animal will eat daily for weeks, months or even years of its life. In countries of the European Union, propylene glycol is not cleared as a general-purpose food grade product or direct food additive.


Binders

Corn Gluten

I have not been able to locate an official definition of this product, but since it is contained in only one formulation of one manufacturer (Excel Chunks/Mini Chunks), I assume it is the same as “Corn Gluten Meal”.
An inexpensive by-product of human food processing which offers very little nutritional value and serves mainly to bind food together. It is not a harmful ingredient but should be avoided simply for its poor nutritional value and quality.

Wheat Gluten

AAFCO: The tough, viscid nitrogenous substance remaining when wheat is washed to remove the starch.
An inexpensive byproduct of human food processing with almost no nutritional value left, serves mostly as a binder.


Carbohydrate Sources

Brewers Rice

Also appears in ingredient lists as ground Brewers Rice.
AAFCO: The small milled fragments of rice kernels that have been separated from the larger kernels of milled rice.
A processed rice product that is missing many of the nutrients contained in whole ground rice and brown rice. Contrary to what many pet food companies want to make you believe, this is not a high quality ingredient, just much cheaper than whole grain rice.

Cereal Food Fines

AAFCO: Particles of breakfast cereals obtained as a byproduct of their processing.
An inexpensive byproduct of human food processing of unknown source, quality, possible chemical residue, sweeteners or other additives.

Feeding Oat Meal

AAFCO: Feeding oat meal is obtained in the manufacture of rolled oat groats or rolled oats and consists of broken oat groats, oat groat chips, and floury portions of the oat groats, with only such quantity of finely ground oat hulls as is unavoidable in the usual process of commericial milling.
A food-grade fractionated grain, byproduct from human food processing, that is not as nutritionally valuable as the product obtained from whole oats.

Grain Fermentation Solubles

AAFCO: The dried material resulting from drying the water soluble materials after separation of suspended solids from grain fermentation.
An inexpensive byproduct of human food and beverage production which adds little or no nutritional value to pet foods.


Maltodextrins & Fermentation Solubles

I have not been able to locate an official definition for this product so far.
A brewery byproduct much like “grain fermentation solubles”, with some maltodextrin from malted barley. Better suited for use in short term feeding like e.g. livestock than as an ingredient in pet food.

Potato Product

AAFCO: Potato pieces, peeling, culls, etc., obtained from the manufacture of processed potato products for human consumption.
A cheap byproduct of human food processing that has been stripped of much of the nutritional benefits that whole, fresh potatos offer.

Soy Flour

AAFCO: The finely powdered material resulting from the screened and graded product after removal of most of the oil from selected, sound, cleaned and dehulled soybeans by a mechanical or solvent extraction process.
Much of the nutritional value is lost already during processing of the grain to flour. May contain particles of hull, germ, and the offal from the tail of the mill.


Coloring Agents

Blue 2 (artificial color)

The color additive FD&C Blue No. 2 is principally the disodium salt of 2-(1,3-dihydro-3-oxo-5-sulfo-2H-indol-2-ylidene)- 2,3-dihydro-3-oxo-1H-indole-5-sulfonic acid with smaller amounts of the disodium salt of 2-(1,3-dihydro-3-oxo-7-sulfo-2H-indol-2-ylidene)-2,3-dihydro-3-oxo-1H-indole-5-sulfonic acid and the sodium salt of 2-(1,3-dihydro-3-oxo-2H-indol-2-ylidene)-2,3-dihydro-3-oxo-1H-indole-5-sulfonic acid. Additionally, FD&C Blue No. 2 is obtained by heating indigo (or indigo paste) in the presence of sulfuric acid. The color additive is isolated and subjected to purification procedures. The indigo (or indigo paste) used above is manufactured by the fusion of N-phenylglycine (prepared from aniline and formaldehyde) in a molten mixture of sodamide and sodium and potassium hydroxides under ammonia pressure. The indigo is isolated and subjected to purification procedures prior to sulfonation.
The largest study suggested, but did not prove, that this dye caused brain tumors in male mice. The FDA concluded that there is “reasonable certainty of no harm”, but personally I’d rather avoid this ingredient and err on the side of caution.

Red 40 (artificial color)

The color additive FD&C Red No. 40 is principally the disodium salt of 6-hydroxy-5-[(2-methoxy-5-methyl-4-sulfophenyl)azo]-2-naphthalenesulfonic acid.
The most widely used food dye. While this is one of the most-tested food dyes, the key mouse tests were flawed and inconclusive. An FDA review committee acknowledged problems, but said evidence of harm was not “consistent” or “substantial.” Like other dyes, Red 40 is used mainly in junk foods. Personally I’d rather avoid this ingredient and err on the side of caution.

Titanium Dioxide

A white powder, TiO2, used as an exceptionally opaque white pigment and dough conditioner.
Non toxic but an unnecessary ingredient that could just as well be left out.

Yellow 5 (artificial color)

The color additive FD&C Yellow No. 5 is principally the trisodium salt of 4,5-dihydro-5-oxo-1-(4-sulfophenyl)-4- [4-sulfophenyl-azo]-1H-pyrazole-3-carboxylic acid (CAS Reg. No. 1934-21- 0). To manufacture the additive, 4-amino-benzenesulfonic acid is diazotized using hydrochloric acid and sodium nitrite. The diazo compound is coupled with 4,5-dihydro-5-oxo-1-(4-sulfophenyl)-1H-pyrazole-3-carboxylic acid or with the methyl ester, the ethyl ester, or a salt of this carboxylic acid. The resulting dye is purified and isolated as the sodium salt.
The second most widely used coloring can cause mild allergic reactions, primarily in aspirin-sensitive persons.

Yellow 6 (artificial color)

The color additive FD&C Yellow No. 6 is principally the disodium salt of 6-hydroxy-5-[(4-sulfophenyl)azo]-2-naphthalenesulfonic acid (CAS Reg. No. 2783-94-0). The trisodium salt of 3-hydroxy-4-[(4- sulfophenyl)azo]-2,7-naphthalenedisulfonic acid may be added in small amounts. The color additive is manufactured by diazotizing 4-aminobenzenesulfonic acid using hydrochloric acid and sodium nitrite or sulfuric acid and sodium nitrite. The diazo compound is coupled with 6-hydroxy-2-naphthalene-sulfonic acid. The dye is isolated as the sodium salt and dried. The trisodium salt of 3-hydroxy-4-[(4-sulfophenyl)azo]-2,7-naphthalenedisulfonic acid which may be blended with the principal color is prepared in the same manner except the diazo benzenesulfonic acid is coupled with 3-hydroxy-2,7-naphthalenedisulfonic acid.
Industry-sponsored animal tests indicated that this dye, the third most widely used, causes tumors of the adrenal gland and kidney. In addition, small amounts of several carcinogens contaminate Yellow 6. However, the FDA reviewed those data and found reasons to conclude that Yellow 6 does not pose a significant cancer risk to humans. Yellow 6 may also cause occasional allergic reactions. Another ingredient I would rather avoid and err on the side of caution rather than risking my pet’s health.


Fat Sources

Animal Fat

AAFCO: Obtained from the tissues of mammals and/or poultry in the commercial processes of rendering or extracting. It consists predominantly of glyceride esters of fatty acids and contains no additions of free fatty acids. If an antioxidant is used, the common name or names must be indicated, followed by the words “used as a preservative”.
Note that the animal source is not specified and is not required to originate from “slaughtered” animals. The rendered animals can be obtained from any source, so there is no control over quality or contamination. Any kind of animal can be included: “4-D animals” (dead, diseased, disabled, or dying prior to slaughter), goats, pigs, horses, rats, misc. roadkill, animals euthanized at shelters, restaurant and supermarket refuse and so on.

Beef Tallow

AAFCO: Fat with titer above 40 degrees Celsius, obtained from the tissue of cattle in the commercial process of rendering. Also called Beef Fat.
Dogs and cats like the taste of this fat, so it is often used to make low-quality food more palatable. Beef tallow is very low in linoleic acid and much cheaper for the pet food industry to use than a good quality vegetable oil or nutritionally rich chicken fat.

Lard

AAFCO: The rendered fat of swine.
Very low in linoleic acid but very attractive to pets, used to make poor quality food more appealing. Few nutritional benefits.

Poultry Fat

AAFCO: Obtained from the tissue of poultry in the commercial process of rendering or extracting. It shall contain only the fatty matter natural to the product produced under good manufacturing practices and shall contain no added free fatty acids or other materials obtained from fat. It must contain not less than 90 percent total fatty acids and not more than 3 percent of unsaponifiables and impurities. It shall have a minimum titer of 33 degrees Celsius. If an antioxidant is used, the common name or names must be indicated, followed by the word “preservative(s)”.
Note how in this product the source is not defined as “slaughtered poultry”. The rendered fowl can be obtained from any source, so there is no control over quality or contamination. Any kind of animal can be included: “4-D animals” (dead, diseased, disabled, or dying prior to slaughter), turkey, chicken, geese, buzzard, seagulls, misc. roadkill, birds euthanized at shelters and so on.

Vegetable Oil

AAFCO: The product of vegetable origin obtained by extracting the oil from seeds or fruits which are processed for edible purposes.
The source vegetables for this oil (and therefore the nutrient properties or lack thereof) are unknown. Wouldn’t you like to know just what exactly you are feeding your pet?
Fiber Sources

Cellulose

AAFCO: Purified, mechanically disintegrated cellulose prepared by processing alpha cellulose obtained as a pulp from fibrous plant materials.
Dried wood is the most common source for cellulose (I’m not kidding.). It is cleaned, processed into a fine powder and used to add bulk and consistency to cheap pet foods. I would consider this ingredient appropriate for termites, but certainly not for dogs or cats.

Corn Bran

AAFCO: The outer coating of the corn kernel.
An inexpensive source of fiber that serves as a filler ingredient to add bulk to poor quality pet food.

Corn Cellulose

AAFCO: A product obtained from the cell walls of corn.
Obtained by use of a chemical process, it is used to add bulk and consistency to cheap pet foods and has no nutritional value.

Oat Hulls

I have not been able to locate an official definition for this product so far.
Most likely what is left over from dehulling the whole oat kernels after harvesting, comparable to peanut hulls. It is not the same as oat bran (the hull that protects the grain itself), which is a quality source of dietary fiber and removed prior to rolling and/or flaking. Thumbs down for this filler ingredient.

Peanut Hulls

AAFCO: The outer hull of the peanut shell.
No nutritional value whatsoever, and are used exclusively as a cheap filler ingredient. Possibility of pesticide residues being present.

Rice Hulls

AAFCO: The outer covering of rice.
An inexpensive byproduct of human food processing, serving as a source of fiber that is considered a filler ingredient.

Soybean Mill Run

AAFCO: Composed of soybean hulls and such bean meats that adhere to the hulls which results from normal milling operations in the production of dehulled soybean meal.
An inexpensive byproduct of human food processing, commonly referred to as ‘floor sweepings’. An inexpensive filler with no real nutritional value.

Wheat Mill Run

May also appear as “Wheat Middlings”.
AAFCO: Coarse and fine particles of wheat bran and fine particles of wheat shorts, wheat germ, wheat flour and offal from the “tail of the mill”.
An inexpensive byproduct of human food processing, commonly referred to as ‘floor sweepings’. An inexpensive filler with no real nutritional value.


Flavoring Agents

Animal Digest

AAFCO: A material which results from chemical and/or enzymatic hydrolysis of clean and undecomposed animal tissue. The animal tissues used shall be exclusive of hair, horns, teeth, hooves and feathers, except in such trace amounts as might occur unavoidably in good factory practice and shall be suitable for animal feed. If it bears a name descriptive of its kind or flavor(s), it must correspond thereto.
A cooked-down broth made from unspecified parts of unspecified animals. The animals used can be obtained from any source, so there is no control over quality or contamination. Any kind of animal can be included: “4-D animals” (dead, diseased, disabled, or dying prior to slaughter), goats, pigs, horses, rats, misc. roadkill, animals euthanized at shelters, restaurant and supermarket refuse and so on.

Digest

May also appear as dried, or spray dried. Sometimes the type and part of animals used is specified, such as in “Chicken Digest”, “Lamb Digest” or “Poultry Liver Digest”
AAFCO: Material which results from chemical and/or enzymatic hydrolysis of clean and undecomposed animal tissue. The animal tissues used shall be exclusive of hair, horns, teeth, hooves and feathers, except in such trace amounts as might occur unavoidably in good factory practice and shall be suitable for animal feed. .
A cooked-down broth made from specified, or worse, unspecified parts of specified or unspecified animals (depending on the type of digest used). If the source is unspecified (e.g. “Animal” or “Poultry”, the animals used can be obtained from any source, so there is no control over quality or contamination. Any kind of animal can be included: “4-D animals” (dead, diseased, disabled, or dying prior to slaughter), goats, pigs, horses, rats, misc. roadkill, animals euthanized at shelters, restaurant and supermarket refuse and so on.

Flavor

A substance, such as an extract or spice, that add flavor to a product.
The manufacturer may or may not give more detailed information about what is used for flavoring and whether it is made from a natural or chemical substance.

Glandular Meal

I have not been able to locate an official definition for this product so far.
Since it is used as a “source of liver flavor” in poor quality foods, it is safe to assume that it is a meal obtained from the livers and other glands of various, unspecified animals. As with all generic, unspecified ingredients, it is wise to avoid.


Fruits & Vegetables

Apple Pomace

AAFCO: The mixture of apple skins, pulp, and crushed seeds.
An inexpensive byproduct of human food processing. Does not contain the whole complement of nutrients as whole fresh or dried apples.

Citrus Pulp

Citrus Pulp is the dried residue of peel, pulp and seeds of oranges, grapefruit and other citrus fruit.
This inexpensive byproduct is mainly used as a bulk carbohydrate concentrate in cattle feed but also added as a source of fiber in dog food. Since the peel and some twigs and leaves are also included, there is a possibility of residues from pesticides and synthetic fertilizers.

Grape Pomace

AAFCO: The mixture of grape skins, pulp, and crushed seeds.
An inexpensive byproduct left over from pressing grapes for juice or wine. The product contributes some fiber but otherwise has little to no nutritinal value. Grapes have also shown to contain a substance that is toxic to dogs, so they should not be fed at all.


Preservatives

BHA

Butylated Hydroxysanisole – a white, waxy phenolic antioxidant, C11H16O2, used to preserve fats and oils, especially in foods.
Banned from human use in many countries but still permitted in the US. Possible human carcinogen, apparently carcinogenic in animal experiments. The oxidative characteristics and/or metabolites of BHA and BHT may contribute to carcinogenicity or tumorigenicity.

BHT

Butylated Hydroxytoluene – a crystalline phenolic antioxidant, C15H24O, used to preserve fats and oils, especially in foods.
Banned from human use in many countries but still permitted in the US. Possible human carcinogen, apparently carcinogenic in animal experiments. The oxidative characteristics and/or metabolites of BHA and BHT may contribute to carcinogenicity or tumorigenicity.

Ethoxyquin

6-ethoxy-1,2-dihydro-2,2,4-trimethylquinoline. Antioxidant; also a post-harvest dip to prevent scald on apples and pears.
Originally developed by Monsanto as a stabilizer for rubber, Ethoxyquin has also been used as a pesticide for fruit and a color preservative for spices, and later for animal feed. The original FDA permit for use as stabilizer in animal feed limited use to two years and did not include pet food, but it falls under the same legal category. It has never been proven to be safe for the lifespan of a companion animal.It has been linked to thyroid, kidney, reproductive and immune related illnesses as well as cancer, but so far no conclusive, reliable research results either for the safety of this product or against it have not been obtained. Monsanto conducted research years ago, but results were so inconclusive due to unprofessional conduct and documentation that the FDA demanded another study. There are currently several studies underway to determine whether Ethoxyquin is safe or not, and until those studies are completed, pet food suppliers may continue to use Ethoxyquin. This is how things stand after about 6 years, and no new details have emerged so far.

Propyl Gallate

Also known as Gallic Acid or Propyl Ester. It is made from natural Gallic Acid, which is obtained by the hydrolysis of tannins from Tara Pods.
Used as an antioxidant to stabilize cosmetics, food packaging materials, and foods containing fats. I have not found conclusive evidence either for or against the safety of this product, but it is suspected of causing liver diseases and cancer, so once again personally I prefer to err on the side of caution. Mixed tocopherols, citric acid and rosemary extract are effective, all-natural alternatives – just more expensive.


Protein Sources

Beef & Bone Meal

AAFCO: The rendered product from beef tissues, including bone, exclusive of any added blood, hair, hoof, horn, hide trimmings, manure, stomach and rumen contents, except in such amounts as may occur unavoidably in good processing practices.
A byproduct made from beef parts which are not suitable for human consumption. It can incorporate the entire cow, including the bones, but the quality cuts of meat are always removed. This is an inexpensive, low quality ingredient used to boost the protein percentage.

Blood Meal

AAFCO: Blood Meal is produced from clean, fresh animal blood, exclusive of all extraneous material such as hair, stomach belchings and urine except as might occur unavoidably in good manufacturing process. A large portion of the moisture is usually removed by a mechanical dewatering process or by condensing by cooking to a semi-solid state. The semi-solid blood mass is then transferred to a rapid drying facility where the more tightly bound water is rapidly removed. The minimum biological activity of lysine shall be 80%.
An inexpensive protein booster. You have no way of knowing what type of animal the blood came from or what residues of hormones, medications or other substances are in this product. It has a better use as fertilizer than as a dog food ingredient.

Chicken Byproduct Meal

AAFCO: Consists of the dry, ground, rendered, clean parts of the carcass of slaughtered chicken, such as necks, feet, undeveloped eggs, and intestines — exclusive of feathers except in such amounts as might occur unavoidably in good processing practices.
Chicken byproducts are much less expensive and less digestible than the chicken muscle meat.The ingredients of each batch can vary drastically in ingredients (heads, feet, bones etc.) as well as quality, thus the nutritional value is also not consistent. Don’t forget that byproducts consist of any parts of the animal OTHER than meat. If there is any use for any part of the animal that brings more profit than selling it as “byproduct”, rest assured it will appear in such a product rather than in the “byproduct” dumpster.

Corn Distillers Dried Grains With Solubles

Distillers Dried Grains with solubles (DDGS) is the product obtained by condensing and drying the stillage that remains after fermenting the starch in corn or milo in the production of ethyl alcohol.
An inexpensive byproduct used as protein filler in cheap dog foods. Its amino acids are poorly balanced, not very digestible, have a high fiber content and nutritional value can vary greatly from batch to batch. Better suited as cattle feed.

Corn Germ Meal

AAFCO: Ground corn germ which consists of corn germ with other parts of the corn kernel from which part of the oil has been removed and is obtained from either a wet or dry milling manufacturing process of corn meal, corn grits, hominy feed, or other corn products.
An inexpensive by-product of human food processing, rich in protein but sadly often used as a booster in poor quality foods. It is not a harmful ingredient but should not rank high in the ingredient list of a quality product.

Corn Gluten Meal

AAFCO: The dried residue from corn after the removal of the larger part of the starch and germ, and the separation of the bran by the process employed in the wet milling manufacture of corn starch or syrup, or by enzymatic treatment of the endosperm.
An inexpensive by-product of human food processing which contains some protein but serves mainly to bind food together. It is not a harmful ingredient but should not rank high in the ingredient list of a quality product.

Fish Meal

AAFCO: The clean, rendered, dried ground tissue of undecomposed whole fish or fish cuttings, either or both, with or without the extraction of part of the oil.
Like with all other animal sources, if a type isn’t specified, you never know what type or quality of fish is used.
According to US Coast Guard regulations, all fish meal not destined for human consumption must be conserved with Ethoxyquin (unless the manufacturer has a special permit). This preservative is banned from use in foods for human consumption except for the use of very small quantities as a color preservative for spices. So unless the manufacturer either presents a permit or states “human grade” fish or fish meal is used, you can be pretty sure Ethoxyquin is present in the food even if it is not listed.

Liver Meal

AAFCO: The dried product of ground hepatic glands of mammals.
Whenever the word ‘meat’ or the name of an organ appear by themselves (without a species) on a pet food label, there is no way to know which kind of animal it came from. It could be horse liver, goat, duck, pig, or even skunk or other animals of questionable origin.

Meat & Bone Meal

AAFCO: The rendered product from mammal tissues, with or without bone, exclusive of any added blood, hair, hoof, horn, hide trimmings, manure, stomach and rumen contents except in such amounts as may occur unavoidably in good processing practices.
The animal parts used can be obtained from any source, so there is no control over quality or contamination. Any kind of animal can be included: “4-D animals” (dead, diseased, disabled, or dying prior to slaughter), goats, pigs, horses, rats, misc. roadkill, animals euthanized at shelters and so on. It can also include pus, cancerous tissue, and decomposed (spoiled) tissue.

Meat Meal

AAFCO: The rendered product from mammal tissues, exclusive of any added blood, hair, hoof, horn, hide trimmings, manure, stomach and rumen contents except in such amounts as may occur unavoidably in good processing practices.
The animal parts used can be obtained from any source, so there is no control over quality or contamination. Any kind of animal can be included: “4-D animals” (dead, diseased, disabled, or dying prior to slaughter), goats, pigs, horses, rats, misc. roadkill, animals euthanized at shelters and so on. It can also include pus, cancerous tissue, and decomposed (spoiled) tissue.

Pork & Bone Meal

AAFCO: The rendered product from pork tissues, including bone, exclusive of any added blood, hair, hoof, skin, manure, stomach and rumen contents, except in such amounts as may occur unavoidably in good processing practices.
A byproduct made from pork parts which are not suitable for human consumption. It can incorporate the entire pig, including the bones, but the quality cuts of meat are always removed. This is an inexpensive, low quality ingredient used to boost the protein percentage.

Poultry Byproduct Meal

AAFCO: Consists of the ground, rendered, clean parts of the carcasses of slaughtered poultry, such as necks, feet, undeveloped eggs, and intestines, exclusive of feathers except in such amounts as might occur unavoidably in good processing practices.
The parts used can be obtained from any slaughtered fowl, so there is no control over the quality and consistency of individual batches. Poultry byproducts are much less expensive and less digestible than chicken meat.The ingredients of each batch can vary drastically in ingredients (heads, feet, bones, organs etc.) as well as quality, thus the nutritional value is also not consistent. Don’t forget that byproducts consist of any parts of the animal OTHER than meat. If there is any use for any part of the animal that brings more profit than selling it as “byproduct”, rest assured it will appear in such a product rather than in the “byproduct” dumpster.

Poultry Meal

AAFCO: The clean combination of poultry flesh and skin with or without bone. Does not contain feathers, heads, feet or entrails. If from a particular source it may state so (i.e. chicken, turkey etc).
Note how in this product the source is not defined as “slaughtered poultry”.The manufacturer does not disclose the species (or the mix of species) of the poultry used. The fowl can be obtained from any source, so there is no control over quality or contamination. Any kind of animal can be included: “4-D animals” (dead, diseased, disabled, or dying prior to slaughter), turkey, chicken, geese, buzzard, seagulls, misc. roadkill, birds euthanized at shelters and so on.

Soybean Meal

AAFCO: The product obtained by grinding the flakes which remain after removal of most of the oil from soybeans by a solvent or mechanical extraction process.
A poor quality protein filler used to boost the protein content of low quality pet foods. Has a biologic value lof ess than 50% of chicken meal.


Supplements

Bone Phosphate

Bone Phosphate is the residue of bones that have been treated first in a caustic solution then in a hydrochloric acid solution, and thereafter precipitated with lime and dried.
A highly processed feed-grade supplement to balance the calcium and phosphorus content of a product.

Salt

Also listed as Sodium Chloride. A colorless or white crystalline solid, chiefly sodium chloride, used extensively in ground or granulated form as a food seasoning and preservative. May also appear in ingredient list as “Iodized Salt” (iodine supplement added), “Sea Salt” (as opposed to salt mined from underground deposits) or “Sodium Chloride” (chemical expression).
While salt is a necessary mineral, it is also generally present in sufficient quantities in the ingredients pet foods include. Just like for humans, too much sodium intake is unhealthy for animals. In poor quality foods it is often used in large amounts to add flavor and make the food more interesting.

Mineral Oil

Any of various light hydrocarbon oils, especially a distillate of petroleum.
Mineral oil functions as a laxative and stool softener. I have not found any evidence of any other health benefits. Tells a lot about the product it is used in, doesn’t it?

Yeast Culture

AAFCO: The dried product composed of yeast and the media on which it is grown, dried in such a manner as to preserve the fermenting activity of the yeast.
An unnecessary, feed-grade ingredient in pet foods, added mainly as a flavoring to make inexpensive food more attractive. Lacks the nutritional value of higher quality yeast supplements. The media on which the yeast was grown is not identified. Also a potential allergen for some dogs.

Yeast Fermentation Solubles

AAFCO: The soluble portion of yeast (Saccharomyces cerevisiae) and the media in which is produced.
A feed-grade ingredient in pet foods, added as a vitamin B supplement. It is harmless, but lacks the nutrients of higher quality yeast supplements. The media on which the yeast was grown is not identified. Also a potential allergen for some dogs.


Sweeteners

Cane Molasses

AAFCO: A by-product of the manufacture of sucrose from sugar cane. It must contain not less than 43% total sugars expressed as invert.
Sugar or sweetener is an absolutely unnecessary ingredient in pet foods, added to make the product more attractive. Continuous intake can promote hypoglycemia, obesity, nervousness, cataracts, tooth decay, arthritis and allergies. Pets also get addicted to foods that contain sugars, so it can be a tough piece of work to make them eat something healthier.

Corn Syrup

A syrup prepared from cornstarch, used in industry and in numerous food products as a sweetener.
Sugar or sweetener is an absolutely unnecessary ingredient in pet foods, added to make the product more attractive. Continuous intake can promote hypoglycemia, obesity, nervousness, cataracts, tooth decay, arthritis and allergies. Pets also get addicted to foods that contain sugars, so it can be a tough piece of work to make them eat something healthier.

Fructose

A very sweet sugar, C6H12O6, occurring in many fruits and honey and used as a preservative for food and as an intravenous nutrient.
A monosaccharide found naturally in fresh fruit and honey. It is obtained by the inversion of sucrose by means of the enzyme invertase. Used in small quantities it serves as a nutrient for probiotics, specifically bifidobacteria, which ferment it and produce beneficial enzymes.

Sorbitol

A white, sweetish, crystalline alcohol, C6H8(OH)6, found in various berries and fruits or prepared synthetically and used as a flavoring agent, a sugar substitute for people with diabetes, and a moisturizer in cosmetics and other products.
Sugar or sweetener is an absolutely unnecessary ingredient in pet foods, added to make the product more attractive. Continuous intake can promote hypoglycemia, obesity, nervousness, cataracts, tooth decay, arthritis and allergies. Pets also get addicted to foods that contain sugars, so it can be a tough piece of work to make them eat something healthier.

Sugar

Can include sucrose, cane sugar, caramel, corn syrup and others.Sugar or sweetener is an absolutely unnecessary ingredient in pet foods, added to make the product more attractive. Continuous intake can promote hypoglycemia, obesity, nervousness, cataracts, tooth decay, arthritis and allergies. Pets also get addicted to foods that contain sugars, so it can be a tough piece of work to make them eat something healthier.

Dl-Alpha Tocopherol Acetate

Synthetic vitamin E, also listed as Dl-Alpha Tocopheryl Acetate
Only about half as effective as natural vitamin E and not as readily available to the body.


Vitamins

Menadione Sodium Bisulfate Vitamin K3, synthetic vitamin K.

Feed grade. Also listed as Menadione Dimethyl-Pyrimidinol Bisulfate, Menadione Dimethyl-Pyrimidinol Bisulfite, Menadione Sodium Bisulfate Complex, Menadione Sodium Bisulfite and Menadione Sodium Bisulfite Complex.
Unnecessary ingredient in dog food. This synthetic version of vitamin K has not been specifically approved for long term use, such as in pet food. It has been linked to many serious health issues. More Details

Az állatbarátok többsége tisztában van azzal, hogy nyers sertéshúst nem adhat kedvencének, de a miértre alig néhány százalékuk tudja a választ. A betegség már 1902 óta ismert, mégis évről évre szedi az áldozatait, pedig a megelőzése igen egyszerű. A betegség régi elnevezéséből is látható, hogy régen a veszettséggel tévesztették össze.

Először 1902-ben Aujeszky Aladár (sz.:1869. január 11-én Budapesten) fogalmazta meg a róla elnevezett álveszettség szerű agyvelőgyulladást önálló betegségként, megkülönböztetve a veszettségtől. A veszettség és az álveszettség tünetei között mindössze egy jelentős különbség van; az Aujeszky-fertőzött állat nem lép fel támadólag.

A betegség alapvetően, mint sertésbetegség vált ismertté, amely az egész világon előfordul. Vírus okozza, és malacok között tömeges megbetegedést okozhat. Fogékonyak még a szarvasmarhák, juhok, továbbá a kutya és macska is. A sertéshús nyers fogyasztása a kutyák, macskák számára azért különösen veszélyes, mert a felnőtt sertésekben a betegség tünetmentesen is lefolyhat. A vírus emberre veszélytelen, nem okoz megbetegedést.

A vírust közvetlenül a fertőzött sertés esetleg vaddisznó nyers húsának elfogyasztásával kapják el az állatok. Fokozott veszélyt jelentenek: sertés gége, -garat és -tüdő. A megbetegedett kutyákon vagy macskákon 3 és 6 napon belül jelentkeznek a tünetek. A betegség számukra halálos, az állatok 36-48 órán belül elpusztulnak. Az állatorvos ilyenkor már csak a hátralévő pár órás szenvedéstől tudja megkímélni az állatot.

Tünetek

Bágyadtság, nyugtalanság, étvágytalanság, ijedt tekintet. A bır nagyon érzékennyé válik, és igen erősen viszket (paraesthesia). A betegek rágják, harapdálják magukat. A harapdálás mértéke akár az öncsonkításig fajulhat. Macskáknál a viszketegség esetenként nem alakul ki. A garatbénulás miatt a nyelés gátolt, ezért a beteg állatok szájából csurog a nyál. A légzés nehezített. Macskáknál jellemzı a pupillák egyenlıtlenül tág volta, és a gyermeksírás szerű nyávogás. A tünetek megjelenése után 36-48 órával bekövetkezik az elhullás (agy- és gerincvelő gyulladás). Tekintettel arra, hogy a betegség kezdeti stádiumában nem különíthető el biztonsággal a veszettségtől, az ilyen tüneteket mutató állatokat fokozott óvatossággal kell kezelni, és feltétlenül gondolni kell a veszettség lehetőségére is.

Gyógykezelés

A betegség nem gyógyítható!

Megelőzés

Húsevők esetében a védőoltás nem vált be, így védőoltás nincs!
Az egyetlen és legfontosabb dolog, amit tenni lehet, a megelőzés! A kutyák és macskák megbetegedése a legegyszerűbben úgy előzhető meg, ha a sertéshúst minden esetben csak alapos hőkezelés (főzés) után etetjük!

Európa szerte folyik a sertés állományok Aujeszky-féle betegségtől való mentesítése. Hazánkban ez 1987-ben kezdıdött, és ma is tart.